Az iskola története

A református egyházközség korabeli feljegyzései szerint Szerepen az egyházi iskola 1631 óta működik. Először egy tanulócsoportot, a XIX. század második felétől két tanulócsoportot szerveztek. Ebben az időben a falut körülvevő tanyákon – elsősorban a hétvégéken- is folyt iskolai oktatás.

A szerepi általános iskola 1948-ban állami igazgatás alá került. Ettől az időtől kezdve indult be a hat évfolyamos képzés, mely három összevont tanulócsoportban történt.

A gyermeklétszám fokozatos növekedése indokolttá tette, hogy az 1950-es évek elején a faluban egy új két tantermes iskolát építsenek. Innentől kezdve az oktatás négy épületben történt, melyek a falu különböző pontjain helyezkedtek el. A tanítás váltott műszakban folyt, délelőtt, délután egyaránt.

Ezen az állapoton javított az 1989-ben átadott új négy tantermes iskola mely lehetővé tette a váltott műszakú oktatás megszüntetését. Ugyancsak ettől az időtől kezdve vált lehetővé a faluban egy tornaszoba kialakítása, mely részben pótolta a tornaterem hiányát.

Az igazi minőségi javulás 2005-ben következett be, mikor sikerült beépíteni a már meglévő iskola tetőterét, így ettől kezdve a tanítás egy épületben zajlik.

Az általános iskolát 1990 óta a helyi önkormányzat tartja fönt, azóta az óvodán kívül a könyvtár is az iskolához tartozik. Az iskola így többcélú intézményként működik.

Helyzetelemzés

Szerep, a kb. 1600 lakosával hátrányos helyzetű településnek mondható. Az 1990-es önkormányzati választások óta önálló község. A faluban minimális a munkalehetőség. A családok zöme nehéz anyagi körülmények között él. A jelenlegi 157 tanulónk zömmel halmozottan hátrányos helyzetű. A családok rosszabbodó körülményei hatással vannak az iskolára is. Ennek következtében:

• Növekszik a nehéz körülmények között élő hátrányos helyzetű tanulók száma.

Az iskolának fel kell vállalnia a felzárkóztatást, a tudás igényének felkeltését, a viselkedéskultúra megalapozását és a tehetséges tanulók tehetség gondozását.

Az értékek az iskolai évek előrehaladásával átrendeződnek. Megjelennek a képesség szerinti arányeltolódások, amelyek egyre inkább szükségessé teszik a differenciált pedagógiai módszerek alkalmazását. Minthogy a tanulók fejlődésének üteme egyenetlenné válik, differenciált óravezetéssel, egyéni képességfejlesztéssel, szakkörökkel, versenyekre való felkészítéssel, valamint a felzárkóztató foglalkozások hatékonyságának növelésével adhatunk nagyobb segítséget a továbbhaladáshoz. A legsúlyosabb veszély, hogy egyre jobban fokozódik az iskolába járó gyerekek közötti esélyegyenlőtlenség. A család sok esetben nem képes biztosítani azokat a feltételeket, amelyek segíthetik, ösztönözhetik, a gyerekeket a középiskolai végzettség megszerzéséért. Ezért tartottuk szükségesnek a képesség kibontakoztató foglalkozás bevezetését.

Az iskola tanulóinak létszáma kb. 160 fő lesz az elkövetkezendő években. Az átlagos osztálylétszám kb. 20 fő körüli lesz. Ez a szám az oktató-nevelő munkának optimális feltételt jelent. Csakhogy az átlagnál nagyobb ütemben nő a roma gyerekek száma, náluk pedig általánosságban megállapítható, hogy a családból súlyos szociokulturális hátrányokat hoznak. A hátrányok leküzdése pedig a 20 fős osztálykeretek között is erősen kétséges.

Az iskolának a maga sajátos eszközeivel enyhíteni kell a tanulók családból hozott hátrányait,tompítani kell a rossz szociológiai folyamatok káros hatásait. Ennek kompenzálására iskolánkban 2006. február l-től bevezettük a kompetenciaalapú oktatást, mely az alábbi kompetencia-területekre terjed ki.

• szövegértés
• matematika-logika
• életpálya építés
• szociális életvitel

Tárgyi feltételek:

Tárgyi feltételeink jelentős mértékben javultak. Az utóbbi években beépítésre került a Kossuth úti iskola tetőtere, így minden tanulócsoport ebben az iskolaépületben, jó körülmények között tanul.
A testnevelés órák megtartására továbbra is a tornaszoba áll rendelkezésre. Bár a tornaszobát és az épületét átalakították, felújították, mérete továbbra sem felel meg az elvárható normáknak. Az ebédlő megépítésével kulturált körülmények között étkeznek tanulóink. A szemléltető eszközökkel való ellátottságunk jónak mondható.

A kompetencia-alapú oktatás bevezetésével olyan eszközöket sikerült megvásárolnunk, amelyek az oktatás hatékonyságát segítik szolgálni (projektor, lap-top, interaktív táblák)

Személyi feltételek:

Az iskola pedagógusai valamennyien főiskolai végzettséggel rendelkeznek. Szakos ellátottságunk 100%-os.

Elkészült az iskola továbbképzési terve, mely igyekszik a kívánalmaknak megfelelő irányban terelni a pedagógusok továbbképzésben való részvételét.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Iskolánk kiemelt pedagógiai és oktatási területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata

A családok közötti anyagi, szociális, kulturális különbségekkel nem tudjuk megszüntetni, de felvállaltuk a különböző háttérrel és adottságokkal rendelkező gyerekek fejlesztését, együttnevelését.

A pedagógiai gyakorlat olyan irányú fejlesztését tűztük ki célul, amely hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, különösen a roma és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók hátrányainak csökkentését, továbbtanulási esélyeik javítását szolgálja. Intézményünkben ismeretlen a szegregáció és diszkrimináció.

Iskolánkban a roma és nem roma gyermekek együttélése természetes, egymást egyenrangúnak tekintik. Nevelő-oktató munkánk során arra törekszünk, hogy a tanulók között meglévő esélyegyenlőtlenséget mérsékeljük. Intézményünkben részben állnak rendelkezésünkre olyan tárgyi feltételek, amelyek segítségével a gyerekekhez alkalmazkodó, hatékony oktatás megvalósítható lenne.

Olyan környezetet kívánunk nyújtani a gyerekeknek – akiknek ez otthon nem adatik meg – amely a továbbtanulás irányába tereli őket, és hatására a tanulás érdekessé, fontossá válik számára.

A hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikertelensége különböző problémák egymással összefüggő és egymásból építkező csokrára vezethető vissza. Ezek közé tartozik például a rossz szociális helyzet, a szülők aluliskolázottsága, az alkalmazott programok és pedagógiai módszerek alkalmatlansága. Ezen hátrányok leküzdésére, tompítására igyekszünk megoldást találni, programokat kidolgozni és végrehajtani.

Az iskolánkban közösen elfogadott értékeink:

• tolerancia, türelem, egymás tisztelete, megbecsülése, elfogadása
• humanizmus, szeretet, elfogadás
• becsületesség, igazságosság, őszinteség, bizalom
• a természet tisztelete, védelme, környezetünk megóvása a jövő nemzedék számára
• önfegyelem, önismeret, példamutatás
• pontosság, igényesség és kitartás a munkában
• a tudás, a munka, az értékteremtés megbecsülése
• önállóság, szabadság, mások szabadságának tisztelete
• esztétika, művészeti értékek, az egyetemes és nemzeti kultúra tisztelete
• derű, humor, mely átsegít a gondokon

Pedagógiai nevelő-oktató munkánk során az előbbiekben felsorolt értékek közvetítését alapfeladatnak tekintjük, nevelő-oktató munkánkat ezen értékek mentén végezzük.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei

• A képességek differenciált fejlesztésével a szerepi gyerekek sajátos adottságainak megfelelő képességkibontakoztatása.
• Szociokulturális hátrányok mérséklése, hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása.
• Kommunikációs kultúra fejlesztése, kiemelten az egymás közötti érintkezés kultúrája.
• Kreativitás fejlesztése, gyors és lényeglátó megfigyelés – megbízható tartós emlékezet – absztrakt logikai szintű gondolkodás.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai,feladatai

• A tankötelezettség nyolc évfolyamán differenciált módon valósítható meg intézményünk általános iskolájának oktató-nevelő munkája előírt közös, általános fejlesztési követelmények teljesítése.
• Mindenki számára biztosítani az alapkészséget, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez és a folyamatos ismeretszerzéshez szükségesek. Halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő tanulóinknak a minimális teljesítmények elérése. Gyorsan haladók számára az ismeretek teljes feldolgozása, a képességek és jártasságok magasabb szintű kialakítása. Tiszteletet ébreszteni az emberi értékek iránt, a természet, az épített környezet és kultúra értékeinek megbecsülése, védelme. Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését – oktatását maradéktalanul megvalósítsuk.

Célunk továbbá:

• időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét
• megnyerni a szülőket a tanulók együtt nevelésére
• elérni,hogy eredményesen befejezzék az általános iskolát, majd a középiskolát
• sikeresen tudjanak piacképes szakmát választani

Közvetlen célok:

Az egészséges kulturált életmódra nevelés , a harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása, a tanulók cselekvő részvételével.

A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek tudatosítása:

1. fegyelmezett és kitartó tanulás
2. fogékonyság minden szépre, jóra
3. önművelődési igény, gyakorlati igényesség
4. munkára nevelés

Egyetemes és nemzeti kultúránk legjellemzőbb és legnagyobb hatású eredményeinek ismerete. Szerep múltjának, emlékeinek, jelenének megismertetése, hagyományainak ápolása, egészséges lokálpatriotizmus kialakítása.

Tanulóink jelenleg 8 tanulócsoportban tanulnak. Az 1. és 2. osztályosok egész napos oktatásban vesznek részt. A 3. 4. 5. osztályosok részére szülői igények alapján biztosítjuk a délutáni tanulás lehetőségét. Az 1. és 5. évfolyamon bevezettük a mindennapos testnevelést, és a többi évfolyamon is biztosított a mindennapos testmozgás.