Kirándulás a Hortobágyi Nemzeti Parkba

„Hej, mostan puszta ám igazán a puszta!
Mert az az ősz olyan gondatlan rosz gazda;
Amit a kikelet
És a nyár gyüjtöget,
Ez nagy könnyelmüen mind elfecséreli,
A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli.”

(Petőfi Sándor: A puszta, télen – részlet)

2019. június 28-án 27 tanulóval három kísérő pedagógus indult útnak reggel nyolckor busszal a Hortobágyra. A gyerekek zömmel felső tagozatosok voltak. A másfél órás út zökkenőmentesen zajlott. Érkezésünk után a Látogatóközpont melletti játszótéren a gyerekek elfogyasztották bőséges tízóraijukat, majd kicsit játszottak. A Látogatóközpontban megtekintettük a puszta állat- és madárvilágát bemutató kiállítást, az emeleti interaktív rész igen nagy tetszést aratott. A kiállítás bejárása után elsétáltunk a Pusztai Állatparkban. Séta közben közelről megtekinthettük a híres Kilenclyukú hidat, amit addig a gyerekek nagy része csak képen látott. A Pusztai Állatparkban idegenvezető várt minket, aki végigkalauzolta az érdeklődő gyerekeket a régi magyar háziállatok között. A tanulók megsimogathatták kedvenceiket. A bemutató után pusztai virtuskodás következett: a gyerekek összemérhették erejüket, ügyességüket.  A feladatok nagyon érdekesek voltak: karikással kellett időre kicsi bográcsokat leverni egy padról, bottal kellett eltalálni fanyulakat, stb. A versengés után megebédeltünk, majd kisvasútra szálltunk, ami a hortobágyi halastavak között kanyargott. A végállomáson egy idegenvezető hölgy várt ránk, aki egy kellemes séta keretén belül bemutatta nekünk a Hortobágy jellegzetes madarait, miközben érdekes történeteket és tudnivalókat mesélt. Felmászhattunk két kilátóba is, hogy onnan csodáljuk meg a tájat. A kisvasúttal történő visszaút végén a gyerekek meguzsonnáztak, majd elindultunk haza. Kirándulásunk hat óra körül ért otthon véget.