„Ültess fát! Hogyha mást nem, enyhet ád.”

Hagyományteremtő céllal ültettek fát tantermük ablaka alá a ballagó nyolcadikosok. Az utolsó tanítási napon a legerősebb fiúk mély gödröt ástak, mert a fa gyökerei elé időkapszulát helyeztek el. Az időkapszula egy kartondoboz, amelybe beletettek egy aznapi napilapot, egy osztályképet, és egy-egy fogalmazást arról, hogy szeretnének élni tíz év múlva.

A doboz mellé császárfa került, amelyet igazgató bácsitól kaptak ajándékba. A gyerekek célja ezzel a faültetéssel kettős volt: hagyományt akartak ezzel teremteni, illetve a környezettudatos gondolkodásra szeretnék felhívni társaik figyelmét.